Fontos-e az azonnali szikra?

A legtöbb randevúnak a “nem éreztem a szikrát, azt a bizsergést” – felkiáltással nincs folytatása. Pedig lehet, hogy az adott pár egyébként összeillene! Eddig hány múltbéli kapcsolatod kezdődött szikrával? Hányszor volt az életében, hogy azonnal érezted: “igen Ő kell, Ő az igazi, életem párja lehetne!”

Valószínűleg nem sokszor. Persze, fantasztikus érzés ránézni a másikra és meglátni benne az Igazit az első percben. A szikra összehoz, de nem tart össze egy kapcsolatot! Viszont, ha kapna az illető még egy lehetőséget – hiszen azért találkoztál vele, mert valószínűleg szimpatikus volt – lehet, hogy megváltozna a véleményed. Fontos-e az azonnali szikra az első randin? Szállj magadba és gondold végig. Egy esély miért ne járna?

Hányszor lett a hatalmas szikrázásból komoly, hosszútávú párkapcsolat?

A hatalmas lángokból legtöbbször gyorsan elhamvadó szerelem lesz. Felgyorsul minden, hisz kölcsönösen lobog a szikra, működik a kémia, érzed a szerelmet, nincsenek fenntartásaid, kisebbek az elvárásaid a másik fél iránt. Ha vannak is elvárások, toleránsabb vagy, hiszen mikor szerelmes az ember, nem látja az ordító hibákat sem a másikban. Sőt, hajlamos felruházni olyan tulajdonságokkal is szerelmét, amit egyébként szeretne benne látni. (Sok párkapcsolat barátsággal indul és később veszik észre a felek, hogy egymásba szerettek. Szikráról szó sem volt az elején, de ettől nem kevesebb a kapcsolat, mint a nagy lánggal induló, sőt! Sokszor iskolai barátságok válnak életen át tartó szerelemmé, házassággá.)

Másik “fontos” elvárás a közös érdeklődési kör.

De vajon záloga-e egy hosszú távú kapcsolatnak a közös érdeklődési kör? Ha van egy jó baráti köröd, ahol hódolhatsz a párodat nem érdeklő hobbiknak, legyen az fotózás, sport, íjászat, könyv, stb., akkor mi a probléma?

 Sem a szikra, sem a közös dolgok nem fogják pótolni azokat az értékeket, amelyek igazán fontosak. Ezek pedig a következők:

– hasonló értékrend,

– közös célok és

– megfelelő kommunikációs készség.

Ezektől lesz két ember kompatibilis egymással. A kémiából és a közös érdeklődésből engedhetsz egy kicsit: a hasonló értékrendből, célokból és a megfelelő kommunikációból nem. Ha a kommunikáció összeegyeztethetetlen, egészen apró dolgokon is képesek vagytok veszekedni, amelynek általában duzzogás, vagy sírás a vége. Ha a konfliktuskezelés sem működik, akkor nincs az a szikra, ami miatt túléled ezt a kapcsolatot.

Lehet fantasztikus a kémia és lehet közös érdeklődés, de ettől függetlenül az adott ember még lehet elviselhetetlenül önző, hisztis, féltékeny, vagy egyszerűen képtelen a kötődésre. Ha komoly párkapcsolatot, családot szeretnél, túl sokra nem mész azzal, hogy mindkettőtöket érdekelnek a muffin készítés rejtelmei és Rejtő Jenő művei, esetleg a csillagászat. 

Érdekes, mennyire kevesen akarnak kompromisszumot kötni a kémia terén, viszont ha emberi értékekről, célokról vagy kommunikációról van szó, simán megkötik ezeket. Kompromisszumokat kötnek őszinteség, önzés, kedvesség terén, és bele mennek olyan kapcsolatokba, amelyek szétzúzzák az önbecsülésüket. Na, ez a szomorú!